Filológiai díjat kapott Prof. Klaudy Kinga

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társaságának 2014. június 16-i tudományos konferenciáján az ELTE Gólyavárban Pro Neophilologia in Hungaria érdemérmet vehetett át Klaudy Kinga, a BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének egyetemi tanára a Modern Filológiai Társaság munkájában, valamint a filológiai tudományok művelődésében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.

Az MTA Modern Filológiai Társaságnak éves konferenciáján, amelynek idei címe „A nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben” volt, az első előadást a kitüntetett Klaudy Kinga és Polcz Károly tartotta A fordítástudomány és a pragmatika metszéspontjai címmel. A pragmatika a fordítástudományban a forrásnyelvi jel és a célnyelvi jelhasználó viszonyát tanulmányozza, a fordító mindig kettős szerepben van. A pragmatikai adaptáció a fordított szövegnek az olvasó igényeihez való igazítása (például korábban Dugonits András Voltaire-szövegét a Csepel-sziget említésével fordította). A fordíthatóságban vannak fokozatok: legjobban fordítható a szakcikk és (ha van együttműködés a fordító és a szövegalkotó között) a külföldi propaganda, a fordíthatatlanságról gyakran esik szó a szépirodalom kapcsán, pragmatikai szempontból viszont legnehezebben a hivatalos felszólítás fordítható – derült ki az előadásból.

Klaudy Kinga, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének alapítója tavaly augusztus 20-án kapta meg a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. „A fordított magyar szövegek jellegzetességeinek kimutatása, leírása, magyarázata hozzájárul ahhoz, hogy a fordítók tudatosabban dolgozzanak. Ugyanezt a célt szolgálja annak leírása is, hogy az angol, francia, német és orosz nyelv hogyan áll szemben a magyarral és milyen műveleteket végeznek a fordítók, hogy a nyelvi korlátokat leküzdjék. Egész munkásságomnak az a célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjak” – mondta el az akkor vele készített interjúnkban. A kitüntetéshez gratulálunk!